Ami kiment a divatból: a ruházati szemét

7:11-kor már másodszorra nyomom ki az ébresztőmet. Felkelek, bevetem az ágyamat aztán előveszek egy farmert a szekrényemből, a pizsamámat pedig begyűröm a takaró alá. 10 perce sem vagyok ébren, de már annyi textilipari termékkel érintkeztem, aminek az előállításához felhasznált vizet 13 év alatt innám meg. És ez nem az egyetlen ok, ami miatt érdemes tudatosabbnak lennünk, ha ruhákról van szó. – Rebi

forrás: Google

Szelektíven gyűjtjük a szemetet, figyelünk a felhasznált víz- és energia mennyiségre, bevállalunk egy kis plusz sétát az autózás helyett és csomagolásmentesen vásárolunk. Növekvő tendenciát mutatnak a környezetkímélő megoldások a mindennapjainkban, és szinte minden média felületen találkozunk a témával. Nap mint nap születnek újabb cikkek az energiatakarékosságról, az ételpazarlásról, a belvárosok közlekedés okozta szennyezettségéről. Ehhez képest kisebb hangsúlyt kap a divatipar okozta környezetterhelés, holott a ruházkodás éppúgy szerves része a napjainknak mint a közlekedés, de sokkal kevésbé triviális számunkra az ezzel járó szennyezés. 

Naponta kb. 53 millió tonna ruházati szálasanyagot állítanak elő, ez 2015-ben 79 milliárd köbméternyi víz felhasználását jelentette. Ugyanebben az évben a ruha- és cipőfogyasztásból keletkező hulladék mennyisége 92 millió tonnát tett ki. Az alábbi diagram egy várható környezetterhelési becslést mutat 2030-ig, ha a jelenlegi fogyasztói szokásainkon nem változtatunk.

forrás: Ellen MacArthur Foundation

Aggasztó tény, hogy ezeknek a textíliáknak mindössze 1%-a kerül újrahasznosításra újabb ruházati termékként. Egy része gyártási veszteség lesz, 12%-a matractöltelékként, szigetelésként, törlőkendőként vagy konyharuhaként végzi. 73%-ból azonban szemét lesz, ugyanis Franciaországon kívül sehol sincs erős jogszabályozás arra vonatkozóan, hogy a divatcégeknek milyen arányban kell gondoskodniuk a termékeik újrahasznosításáról.

forrás: Boston Consulting, WJS

Ez rengeteg hulladékot jelent, főleg ha figyelembe vesszük a tényt, hogy Amerikában egy ruhadarabot átlagosan 35-ször vesznek fel. Kínában pedig olyan mértékben változtak a fogyasztói szokások, hogy ott is drasztikusan lecsökkent ez a szám. Globálisan egy átlagos ruhadarab életciklusa 36%-kal rövidült le 14 év alatt.

Azt tehát világosan látjuk, hogy a divatipar energia- és nyersanyag felhasználása igen magas, a kitermelt hulladék mennyisége szintén.  Sajnos a munkakörülmények és bérek sincsenek megfelelően biztosítva minden esetben. A hulladékká vált ruhanemű pedig a benne található műanyag miatt nem bomlik le könnyen.

forrás: Google

De miért is végzi ennyi ruha hulladékként?

Leginkább azért mert olcsó. A fast fashion márkák havonta rukkolnak elő újabb kollekciókkal és olyan marketinget alkalmaznak, ami szorongást ébreszt a vásárlókban abban az esetben, ha kimaradnak a legfrissebb trendekből. Emiatt a régen használt darabok feleslegessé válnak és megszabadulnak tőlük. Mivel a ruhavásárlás nem jár nagy anyagi ráfordítással (egy élelmiszerüzletben megvalósult bevásárlás alig olcsóbb), a fogyasztói kosárban egyre nagyobb mértékben szerepel. Ez azt is jelenti, hogy amikor egy ruhadarab tönkremegy, a legtöbb esetben a fogyasztók nem a megjavítása mellett döntenek, hanem újat vásárolnak.

Megoldás – Slow fashion, visszaváltás, DIY

Az utóbbi években megjelent a fast fashion ellentrendjeként a slow fashion, ami a divat tudatosabb megközelítését és a minél szélesebb körű újrahasznosítást hirdeti. Számos hazai márka jelent meg az elmúlt években, amik kifejezetten azzal a céllal jöttek létre, hogy alternatívát nyújtsanak a gyorsan erodálódó, globális márkák darabjai helyett. Nem csak a környezetbarátabb előállítás és a szállítás jelentette terhelés csökkentése a szempont, hanem az egyedi stílus kialakítása is, ami így időtállóvá teszi a ruhákat.

Örömteli fejlemény, hogy az ismert márkák is fokozatosan felismerik szerepüket ennek a folyamatnak az elősegítésében. A H&M például 2013 óta működtet globális gyűjtő programot, vagyis a már nem használt ruháinkat – bármilyen márkától származik is – az üzletben visszaveszik és újrahasznosítják. Idén októberben az egyik svédországi üzletükben teszt jelleggel üzembe helyeztek egy gépet, ami a régi ruhákat cérnára bontja, majd új ruhát köt belőle (részletesebben itt olvashatsz róla). Ezen felül 2030-ra CO2 semlegessé szeretnének válni, valamint áttérni a természetes anyagokra és a környezetbarát termesztésre. 

Aki pedig ki szeretné élni a kreativitását, neki ez egy remek alkalom, hogy valami turis dologból, vagy a régi, nem használt, tönkrement ruhából újat varázsoljon. Rengeteg videó és szabásminta érhető el a YouTube-on és ezzel foglalkozó fórumokon, és ezek segítségével könnyedén fel tudja használni bárki a már megunt darabokat. De bátran lehet próbálkozni a kötéssel, horgolással és egyéb technikákkal is. Kellemes és egyben hasznos időtöltés.

Horgolt felső és zokni, patchwork farmerkabát elhasználódott ingből
források: wsj.com, concorde.blog.hu

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s