A pálmaolaj-probléma

Létezik egy csodanövény, melynek olaja az ételt egészségesebbé, a sampont habosabbá, az arckrémet selymesebbé teszi, és még a fagyi is kevésbé olvad tőle. Egy olyan olaj, melynek termelése sokkal gazdaságosabb, mint bármilyen más növényi olajé, és az ebből következő globális kereslet jelenti a hajtómotort több fejlődő ország gazdasága számára. Talán mesébe illőnek hangzik, de az igazság ennél árnyaltabb. – Gitta

Az olajpálmából nyerhető pálmaolaj, illetve pálmamagolaj az elmúlt évtizedekben szinte feltűnésmentesen szivárgott be a mindenki által napi szinten használt termékek összetevői közé. Mára már a szupermarketek polcain található csomagolt áruk felében megtalálható valamilyen formában. Az árulkodó nevű sodium palmate mellett több mint 200 pálmaolaj alapú összetevő létezik, melyek neve nem is mindig utal eredetükre, mint például a sodium lauryl sulfate vagy a glyceryl.

Az 1990-es években nyilvánvalóvá vált, hogy az egészségtelennek ítélt transzzsírokban gazdag, részlegesen hidrogénezett növényi olajokat egy egészségesebb alternatívával kell helyettesíteni. Az Unilever 1995-ben szinte egyik napról a másikra váltott margarinról pálmaolajra 20 európai üzemében, amit fokozatosan követett szinte minden élelmiszereket gyártó vállalat. Ezzel kezdődött a pálmaolaj hatalmas térnyerése, és mára már a kitermelt pálmaolaj kétharmada végzi élelmiszerként.

Viszont nem az élelmiszeripar az egyetlen, amely előszeretettel használja a pálmaolajat. A tisztítószerek és kozmetikai termékek 70%-a tartalmazza valamilyen származékát, sokszor valamilyen állati eredetű vagy szintetikus anyagot kiváltva, ezzel is kielégítve az vásárlók „természetes” és „vegán” termékek utáni vágyát.

A pálmaolaj népszerűsége egyáltalán nem a véletlen műve: számtalan jó tulajdonsága kiemeli a többi növényi olaj közül. Sok alternatívájától lényegesen egészségesebb, az ára alacsony, az előállítása pedig rendkívül gazdaságos. Az olajpálma igénytelen, örökzöld növény, ami lehetővé teszi a folyamatos kitermelést, hektáronkénti olajhozama pedig ötször annyi, mint a repcéé, és hatszor annyi, mint a napraforgóé. De akkor mi a probléma?

Az olajpálma eredetileg Nyugat-Afrikából származik, viszont ugyanúgy szereti Malajzia és Indonézia trópusi éghajlatát is. A világ pálmaolaj-termelésének 85%-át ez a két ország szolgáltatja, miután az 1960-as évek óta erős kormányzati és nemzetközi ösztönzésre újabb és újabb ültetvényeket hoznak létre. Ezeken a területeken a pálmaolaj-termelés a gazdasági fejlődés és a szegénység felszámolásának motorja, viszont felfoghatatlan környezeti károkkal jár.

Az új ültetvények létrehozásának módja a trópusi esőerdők leégetése. 2009 és 2013 között évente majdnem egymillió hektárnyi erdőt irtottak ki Indonéziában, ahol ez az üvegházhatású gázok kibocsátásának elsőszámú forrása. Viszont ennél is hatalmasabb a kár, ami a biodiverzitást éri. A trópusi esőerdők a világ biológiailag legsokszínűbb területei, környezeti és gazdasági jólétünk alapkövei. Az erdőírtás sok, eleve kritikusan veszélyeztetett állatfaj, mint a szumátrai tigris, a szumátrai orrszarvú és az orangután egyetlen élőhelyének pusztulásához vezet.

A pálmaolaj-termelést emellett nem ritkaság egy lapon említeni az emberi jogok sárba tiprásával sem. Az Amnesty International vizsgálata szerint a Wilmar, a világ legnagyobb pálmaolaj-szállítója (többek között a Nestle, az Unilever és a Procter & Gamble ellátója) éhbérért dolgoztatja az ültetvények munkásait, akik gyakran veszélyes, nehéz fizikai munkát végeznek megfelelő felszerelés nélkül. Emellett beszámoltak még az ültetvényeken dolgozó gyerekekről, akik között akadt 8 éves is.

Ugyanakkor a megoldás nem egyszerű. A pálmaolaj kiváltása – éppen a jó termőképessége miatt – valószínűleg csak még több erdőirtáshoz vezetne. Bár vannak fenntarthatóságot ösztönző kezdeményezések, mint a WWF által létrehozott Roundtable on Sustainable Palm Oil (RSPO), a pálmaolaj különösén hosszú utat jár be a maláj ültetvénytől az asztalunkig, ezért ellenőrzése is nehézkes. Az Environmental Investigation Agency vizsgálata szerint az RSPO által kiadott fenntarthatósági tanúsítványt akkor is megkaphatja egy termék, ha egyébként 99%-ban frissen kiirtott erdők helyén létrehozott ültetvényről származik a felhasznált pálmaolaj.

Mindezek ellenére vannak jelek, amelyekre figyelhetünk, ha kicsit tudatosabbak szeretnénk lenni ebben az ügyben. A Palm Oil Investigations weboldalán megtaláljuk az összes nevet, amellyel a pálmaolajból készült összetevőket szokták jelölni, így egy kis odafigyeléssel csökkenthetjük pálmaolaj-fogyasztásunkat. Ha pedig igazán fenntartható forrásból szeretnénk vásárolni, kereshetjük a Palm Done Right és a Fair for Life címkéket a termékek csomagolásán.

Forrás: theguardian.com, cnn.com, palmoilinvestigations.org, prove.hu

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s